Németh Erzsébet Nyomtatás

Németh Erzsébet

Budapesten születtem, Fegyverneken nevelkedtem és éltem hosszú ideig. Tanárképző főiskolát végeztem, az egyik hetedik kerületi általános iskolában tanítok. 1968-tól jelennek meg verseim folyóiratokban, megyei újságokban, antológiákban, s 1992-ben napvilágot látott önálló kötetem is „Megkövült varázslat” címmel.

A költő szűrő. Szíve, lelke, szelleme szűri át a világmindenséget. A természetet, emberi érzéseket, vágyakat, gondolatokat, hiteket szerelmeket, halálokat, vihart, nyomorúságot, betegséget, átkokat, nevetéseket, nélkülözést , magányt, szenvedést - így juttatván el másokhoz már letisztult szavakban lezáratlan világunk, s az élet hordalékait, bemutatva immár ünnepi áldozatát is: a verset.

 (Megjelent a LANT 1995. TAVASZI számában.)

„A varázslat attól lesz varázslat, hogy megfejthetetlennek tűnő rejtély lappang benne. Egy titokzatos borzongás veszi hatalmába az embert, és ez a jelenség gondolkodásra ösztönöz. A gyémánt is úgy keletkezik, hogy az elszenesedett növények idővel megkövülnek. Ilyen megkövült varázslatos gyémántdarabkák N. Erna versei. A kötet címe: ”Megkövült varázslat” találóan fejezi ki ezt a gondolatot és a tartalmi mondanivalót. Példátlan tömörség, pontos mondatszerkesztés és finoman erezett lírai képek jellemzik verseit. A valamire váras gondolata az örök lemondás, a reménytelenség szinte az elviselhetetlenségig fokozódik költészetében. Itt a szellem jósága megálmodott reménység, egy fölmagasztalt életeszmény, amely a létezés határain tudatosodik az emberben. Születéskor fehér galambként repül elménkbe, halálunkkor megtépázott kormos varjúként távozik. Így a lét és a nemlét kibékíthetetlen ellentéte, kérdése, súlyponttá válik költészetében. Igaz, már Odüsszeiában is Athéné azt mondja Télemakhosznak, hogy az égi lakók sem tudják elűzni kegyeltjeiktől a halált. ... A megtartó remény talán a szerelem, a felparázsló életérzés, amely az elmúlás elé áll, hogy legyőzze a szürke, semmivé foszló hullaszagú magányt. A mindennapi tények rettentő racionalizmusából kitörő bűntudat és félelem, ott bujkál az élet feketéjén, és N. Erna verseiben filozofikus gondolatot nyerve mutatkoznak meg életünk gyarlóságai, ... N. Erna példát mutató költészetet művel. A szabad vers és a kötött vers találkozási pontjánál megalkotta azt az új formát, amely átívelve szintetizálja eggyé ezt a látszólag kibékíthetetlen kettősséget. Itt a gondolatok egységbe forrnak a színes szókép-kompozíciókkal, hogy végül e tarka montázs a felmutatott élet tükreként csillogjon N. Erna könyvének lapjain.”

(A kivonatos írás, Németh Erzsébet /Erna/ „Megkövült varázslat” c. könyvében jelent meg 1992-ben ND. tollából.)