blockish
blockish
Üveggolyó PDF Nyomtatás E-mail

Ezt az üveggolyót feléd gurítottam,
emlékszel mennyit dugtál a zsebembe?
Mindre azt mondtad arcod benne van,
csak forgassam körbe kezeimben.

Eleinte félve vettem elő, megsérthetem,
és úgy marad, mert ha megtörik a fénye,
arcod varázsa elszalad. Akkor hol
keressem? A fűnek rejtekén? Vagy
patakparton, ahol a víz zenél? Hiszen

gurul, csak gurul, mint napjaink, bár
a tekintet ott belül megmarad. S ha
meglelem, arcod fáradt mosollyal él,
tartom a fény felé, hogy még jobban

lássalak. Felfedezlek újra, s lám,
én is ott vagyok, kint rekedve bár,
de néha csalhatok. Hinni akarom,
az üveggolyó minket magába zárt,
kép a képben, talán, talán...


+ 7
+ 4