blockish
blockish
Porcelánbaba PDF Nyomtatás E-mail

A kezed, mint a tűz, szúr és éget,
sistereg a te földed alattam,
mégis makacsul követlek téged,
íriszed bűvkörébe ragadtam.

Porcelánbaba lettem bűnödért,
fekete, nylon pillám nem remeg,
gyöngyszín napon jöttél el… miért?
Arcomról csalóka mosoly pereg.

Kéjes káromlás bújik hajamban,
csipkedísz rejti zúzódásaim,
kócbelsőbe burkolom magam,
festett ajkamon a kín rózsaszín.


+ 0
+ 0