vers
próza
vers
próza
Háttérzaj PDF Nyomtatás

Nekem te túl hangosan sírsz,
lehet azt szolidabban, gyermek!
Ezer éve megtanultuk otthon,
néma a kín, s megállít egy percet.

Nekem te átlátszol, a felhő
nem borul úgy habtestével föléd,
nekem te nem beszélsz, bár hangod
nem kergethetem mögéd.

Talán ha unott háttérzaj maradsz,
nem lehetsz porszem a gépezetben.
Az én világom te nem rombolod,
nem vagy jelen, csak képzeletben.
Nem vagy jelen, csak képzeletben!


+ 1
+ 2