Mint egy sivatagba dobott faág,Úgy várlak rég vissza téged,Hazatérsz majd egyszer talán,És itt maradsz csak nekem végleg.
Lábam után sáros nyomok,De néha-néha visszanézek,Megbántam már aki vagyok,csak siess hozzám újra, kérlek!
Megbánásról tanúskodó költemény, melyben az alany visszavárja elvesztett párját. A remény visszaszerzéséről szól a szomorú hangvételű vers.