vers
próza
vers
próza
Címlap Pályázatok – vers Májer József Az új Föld születése
Az új Föld születése PDF Nyomtatás

A fasor mögött már nincsen semmi.
Az aláaknázott mélység csendje
nyögve nyeli a lebomló jelent,
és a zuhanó homály tüdeje
aprókat hörögve fuldoklik lent.

A fejlődésben megrekedt idő
botjára támaszkodva elbiceg.
Vissza se néz! A gnóm utód visít,
mint odvába szorult, balfék férge,
ha a lángnyelv sercegve közelít.

A kettéhasadt Föld kínjában nyög.
Most vetél. Megnyílt combjai közül
a magzat pályára tér, és kering
a reinkarnálódott Nap körül.
Gyenge teste Gaia ölében ring.

Emlőjét kínálja fel az új Hold.
Stabil tutajt köt a kozmikus köd,
hogy úsztassa az űrtenger vizén.
Milliárd csillag éberen őrköd
a fagyos égbolt végtelen tükrén.

Már fasor sincs. A déli félteke
ismeretlen útját járva bolyong,
az északi atomjaira hull,
és mint szivárványszínű porkorong
forog, még a vihar el nem csitul.

Érd, 2014. 03. 19.


+ 0
+ 2