Cirógasd bársonykézzel a hajam, kedves. Látod, még az izgága fürt is csüggedt kóc, halántékodra hullva lesz csillagdíszes, ha bronz-barna éjjelen vállamra hajolsz.
Uzsonnára üstököst csomagolok ma, ütött-kopott hátizsákod szinte éget, mélyén, rejtett titkokat suttogó alma ül, pillád mögé bújva vigyázlak téged.
+ 0 + 1 |