Látod azt a vént? (Egykor fiatal volt,
s a nők szívükben titkos tűzzel lesték.)
A nyála állára folyt,
mint bús ősznapokra fémes, hideg esték.

Végünk... nem leszünk! Hányt halom az élet,
benne por, s kacat… A rossz kór: az ördög...
Az emlék meg ítélet.
Csak azt tudjuk: lettünk. Bélyegünk egy köldök.

Látod azt a vént? (Mert hogyha Te látod...)
Képek agyában. Azt motyogja halkan:
- Ez így csak szörnyű átok...
Nem értem! Nem éltem... Tehát meg sem haltam.

+ 0

+ 0