vers
próza
vers
próza
Címlap Próza Farkas András lmodozás a Gráciákról vagy Khariszokról
lmodozás a Gráciákról vagy Khariszokról PDF Nyomtatás

A baj, az hogy a keletkezésük és a számuk nagyfokú bizonytalansággal rendelkezik. Három faragatlan durva kő, tajtékkő hullt az égből. Alaktalan, de fantáziát megindító. Így terjedt el a Helikon hegyére a tiszteletük.

Ehhez képest a természetes szülők többen vannak a kelleténél. 1. Mondanom sem kell, Zeusz nem maradhat ki a dologból, alkalmi felesége Eurünomé. 2. Dionüszosz és Aphrodité is lehetnek a szülők. 3. Aztán a napisten, Héliosz a naiasz Agelével. Ennyi szülő után már igazán nem csoda, hogy a gyermekek számát nem tudták számon tartani. Íme egy táblázat, azokról, akik számba jöhetnek, mint Káriszok (kösz Wikipédia).

Aglaié
Aglaia dicsőség, gyönyör
Thaleia
Thalié virulás, virágzás
Euphroszüné jókedv, mulatság
Paszitheé szeretett istennő
Kalleisz szép
Euthümia vidámság
Phaenna csillogó, ragyogó
Kléta hírnév
Aukszó gyarapodás, szaporodás
Hégemoné királynő, vezér
Paidia játék, szórakozás
Pandaiszia lakoma
Eudaimonia boldogság, jólét
Pannükhisz éjszakai ünnep, társaság
Antheia virágzás.

Azt tudjuk, három tajtékkő hullott az égből. Ahhoz képest szépen felszaporodtak a gráciák. Ki nem akarna, ahogy Botticelli a Tavaszban ábrázolta, kis fehér tüllruhában táncolgatni tavasz ünnepén, és lehetne kellem és szépség? Most vegyük végig a lehetséges tulajdonságokat, vajon minek tudnék ellenállni?

Dicsőség, gyönyör jöhet. Most abszolút jókor keres meg ez a lehetőség. Virulás, virágzás, hogy tőlem függjön. Strapás lehet, de tennék róla, hogy virágözönben éljük, még ha jégvirág is az illető. Jókedv, mulatság. Ki akar rosszkedvet. Miért ne lennék én egy szeretett istennő? Egyáltalán jó dolog az, ha szeretnek. Még az istennőségről is lemondok érte. A szép, abból már annyi van az istennők között. De e nélkül az ember félkarú óriás. Félszeg és elégedetlen. Jöhet a szépség.

A vidámság, ó Euthümia, veled vidámkodhatnék egyszer? Csillogás, ragyogás, erről lemondok, csak Hollywoodban. Hírnév?. Hát nem most küldöttem el Héra almáskertjébe a halhatatlanság almáiért? A hírnév a halhatatlanság egy formája.

A gyarapodás és szaporodás? Hát kérem, ez a fő kincs. A GDP növekedéséről tennék, de a biológiai szaporodás mellett is letenném a voksot. Nem félek a túlnépesedéstől. Mert a gyarapodást kicsit nagyobb sebességre kapcsolnám. És mi lesz a környezetei erőforrások kimerítésével? Ezen majd elgondolkozom, átviszem privátba a szaporodást, mint Zeusz. Hattyú, pénzeső, sejtelmes felhő, felhő sejtelem nélkül. Sejtelem felhő nélkül. Csak szaporodjon az, aki arra érdemes.

Királynő, vezér. Egye fene. Hódoljatok előttem. Mert rövidebbek lesztek egy fejjel. Játék, szórakozás. Ezt igazán jó helyre célozták. Tiszta hedonizmus. Csak felelőtlenül. Mert a felelősség az nyomaszt. Belerokkan a könnyedség, a báj, kecs, kellem, szerelem, szeretet, lágyság, lovagiasság, szökellés, tüllruha, zeneszó, Vangelis, szférák zenéje, Jean Michelle Jarre, Tomita, Emerson, Lake és Palmer, Musszorgszkij: "Egy kiállítás képei". Kiscsibék tánca, az igazán könnyed.

Csak maradjon minden Gráciám graciőz! A nagy szemű ünő, az őz. A suta, a balkezes is élvezze az életet! Dionüszosz segíts. Kinek is vagy az apja? Melyik az a hat grácia? Elvonulunk a teljes névsorral. Felmegyünk a múzsák hegyére. Ott legyen vége a mámornak, a kéjnek. A művészetek körében.

És Paindaiszia is velük lesz, mert kell a lakoma. Az ambróziából már elég. Az istenek eledeléből. H. G. Walles szerint is kell a dionüszoszi tor. Íme egy kis ellentétes pólus, az „Istenek eledeléből”:

"Rémséges szörnyetegek jelennek meg. Sosem látott méretű gyilkos csalánok, tigrisszerű patkányok, hatalmas darazsak bukkannak fel, és szaporodnak ijesztő sebességgel. Végül megjelenik – a világ különböző pontjain – az óriási ember!

A kisemberek társadalma felfigyel a veszélyre, és minden eszközt megragad arra, hogy az óriásokat saját kisszerű értékrendjének rabszolgáivá tegye. Ez azonban csak ideig-óráig sikerülhet. Az óriások síkra szállnak érdekeikért, és kitör az öldöklés…" (moly.hu)

És ki van még hátra?
Eudaimonia boldogság, jólét
Pannükhisz éjszakai ünnep, társaság.
Antheia virágzás.

Ez ilyen sorrendben éppen jó lesz. Gráciák, megtettétek a magatokét. Most már csak a magánéletetek iránt érdeklődnék: "Hogy vagytok a férfiakkal? Mert itt a földi gráciák, igencsak szenvednek tőlük."

Hüpnosz így versel a neki leányt ígérő Hérának:

"Rajta tehát, esküdj meg a Sztüx iszonyú folyamára,
érintsd meg fél kézzel a tápláló anyaföldet,
fél kézzel meg a fénylő tengert: hogy tanú légyen
lent ki Kronosz körül él, nékünk most mindaz az isten:
nőül adod hozzám igazán fiatal Khariszokból
Pászitheét, akiért sóvárgok nap nap után rég." (Homérosz)

Akkor már az első gráciának, Paszitheének megvan a sorsa, a férje. Nem is akárki, az álom istene. Néha jó lenne barátságba kerülni Paszitheével, az álom csak altatóval jön a szememre. Hátha Hüpnosz segít.


+ 3
+ 0