vers
próza
vers
próza
Címlap Próza Farkas András Margaréta Hassler
Margaréta Hassler PDF Nyomtatás

Most megyek, megnézem Margaréta Hasslert, aki egy házat rám hagyományozott a tengerparton. És természetesen megnézem a házat. A fészbukon. Mert a könyvemért tette. Megérdemeltem. Ő meg megtehette. Hiszen fiatal milliomos.

Ezt álmodtam, de nem hiszem, hogy csak álom. Megkeresem a gúglon. Vagy a fészbukon. Vagy bárhol. Hirdetést adok fel százat. A New York Times-ba. Meg a Globe-ba. Az a világon mindenütt megjelenik. A Globe-újság az olyan, mint a Shakespeare-féle színház. Ott nyomják Shakespeare-t. Az újságot meg mellette egy felhőkarcolóban.

De miért nem szól Margaréta, ha rám gondolt? Miért a csend, mint máskor. Máskor, ha zaj van, a macskák küzdenek egymással. És én sem lehetek mással. Mert figyelnem kell a fészbukot. Hogy repkednek a téglalapok? Hátha rajta lesz Hassler. Az apartmannal. Csak nem restelli idetolni a képét. Hiszen milliomos. Megteheti.

És jött egy téglalap. És röptiben elkaptam. Rajta a címmel, meg egy repülőjeggyel. Holnapra. És sietnem kellett, szmokingot csináltatni, meg frakkot. Jobb helyen az ember ilyet hordott. Már hangversenyre kell menni, hogy egy karmestert lássak kiöltözni. Na, rohanok a szabóhoz. Mert a készruhát meg kell igazítani. Még jó, hogy küldött egy jó vastag csekket, hogy meg tudtam venni a frekket. A frakkot, a cilindert, így kéne írni, de akkor nem rímel.

Meg a billingert. Az éjjelit. Mert New York-ban fog várni, és nem szeretem ott a vécét. Mert vízzel van félig telve. Nem európaiaknak méretezve. Például forgó kávával, mint a MÜPÁ-ban. Ahol ebből legalább száz van. Csak menj, és csodáld meg. Ha már a zenéhez nem értesz. Botfülű vagy! Menj a fenébe! Neked csak Kobajasi kéne. Most megkapod. JÖN VÉGRE. A BEETHOVEN KILENCEDIKKEL. ÉN CSAK A NYOLCADIKON LAKOM. ÚGYHOGY MOST NEM HALLHATOM.

Hassler semmit sem tisztel, csak dorombol. És szíveket rombol. Nem látok a dorongtól. Mivel éppen fejbe sújt. Most pontos j-vel, VAGY LY-NAL. HOGYAN KELL ÍRNI A SÚJTOTT. DE VÉGÜL RÁM SEM SÚJTOTT. ÉS ÁTÖLELT. ÉS MEGCSÓKOLT. SZÁJON: ÉS SZÉP ARCA VOLT. ÉS AZ ALAKJA SEM VOLT KUTYA. DE MINEK NEKEM EZ A NŐ? MIT KEZDJEK A HÁZZAL? JÓ LESZ FÜRÖDNI A TENGERBEN. CSAK HÁT ODA KELL UTAZNI. DRÁGA AZ ÚT FLORIDÁBA. MEG OTT SOK A HURRIKÁN. ÉS MI LESZ A CSALÁDDAL? HOGY LESZEK KÉT HELYEN EGYSZERRE? EZ MOST A KÉTELYEM, NEM MÁS. MEG A CHAPS LOCK. MI ISMÉT LENYOMÓDOTT. A SZEMTELEN, A SZERTELEN, A SZENVTELEN, A SZEMÉRMETLEN. A HERÉLETLEN. A KANDÚR, MERT MINDEN BETŰNEK VAN NEME. NEM ÍGY GONDOLOD, NEM-E? NEM ÍGY GONDOLOD-E? S NEM? A NEME AZ NŐ. ÉN MEG FÉRFI. EZ ELŐL MÁR NEM LEHET KITÉRNI.

A ház a tengerpartra nézett. Csak 10 szobája volt, meg a személyzet. Nem lesz gond, lehet majd fürdeni, a szegény párákat mind oda küldeni. Mert Tanács Köztársaságot játszok. Nyaraltatom a szegény diákot. Meg mákot termesztek heroinért. Csak le ne bukjak, az Istenér.


+ 3
+ 0