/Gerecse/
mindig a sárga-piroson járj erről le ne térj mikor Agostyán felől a hegyhez érkezel itt rézhüvelyek lapulnak lépteidhez közel hol elgyötört katonák törtek át, egy ördögi körből, melyből nem volt kigázolás a szekérúton kis tisztást érsz el nemsokára vettek itt szállást szénégetők, lobbant a fojtott láng, izzott a rakott fa most romló kunyhó a fák alatt, boksának nyoma sincs már, fordul az út: szélesül a táj szeles hegyi síkon utak találkozása dúlt falu a mélyben, cserepet patkót, gyökér ölelte üszkös csontot rejteget a föld de a templom falai közt otthon találod az Istent odább egy vadászház mint kicsiny sasfészek simul a hegyhez: itt-ott kaleidoszkóp ragyogású szirmok: sárgák, pirosak, kékek mályva, madársisak, liliom délceg bükkök törzsén megtorpanó sziklák: hegyet tart az erdő. Még jóféle szedres hívogat lefelé, végül egy csorduló forrás: immár leértél utad véget ért
+ 3 + 0 |