vers
próza
vers
próza
Lee Annabell PDF Nyomtatás

(Annabel Lee)

Sok-sok éve egy királyságban
történt, tengerhez közel,
Ott élt egy lány, kiről tudni kell,
Hogy ő volt Lee Annabell -
S a lány gondolata egyre az,
Hogy szeret s szeretnem kell.

Volt két gyerek egy királyságban
A tengerparthoz közel,
Szeretve szerettük mi egymást -
Én és ő, Lee Annabell -
A sok szárnyas angyal az égen
is bennünket irigyel.

Volt oka rég egy királyságban
A tengerparthoz közel,
Rút szél hozott egy felhőt, s meghűlt
Gyönyörűm, Lee Annabell;
Úri rokonok jöttek érte,
S tőlem messze ásták el;
Sírba zárták egy királyságban
A tengerparthoz közel.

Irigy angyalok félig sem olyan
Boldogok, mint ő és én -
Igen! - Volt ok, (a királyságban
Tudják a tenger ölén)
Szél és felhő jött éjjel, meghűlt
S meghalt Annabell szegény.

Szerelmünk erős szerelem volt,
Ő több mint mi, ha ölel –
Bölcsebb, mint mi, ha ölel –
Sem az angyalok fönt a mennyben,
Sem a tengermély ördögeivel,
Nem bonthatja szét lelkünk sosem,
Gyönyörűm, Lee Annabell.

Nem a holdfénye, álmok tüneménye
Vagy nekem szép Annabell.
Több csillag se kel, de a szemeid érzem
Ragyogni szép Annabell.
Sok éji-árban, melléd a sírba fekszem
Kicsi asszonyom, én életem – kedvesem.
Sírod szemben a tengerrel,
S a tenger rólunk énekel.

Fordította: Németh Dezső


+ 6
+ 0