Apollinaire: Képvers |
Az éj lehull Ó vérző tenger. Most linearizálom a gyönyörű festményt. Hát ez így is szép. Elandalít. S a kanyargó ívek szerelme sír. A galamb kiterjesztett szárnya. A szökőkút vizének varázsa. A nagy C és nagy Ó. Kivéresedik a kandalló. Komár a homár. Max Jacob erre nem jár. Szólamidó, zene ne tombolj! Megannyi csaj csak dorombolj! Szobádba bús homály derül. A ruha rólad mind lekerül. Szováta barlang harang a gálya. A szolmizálás söprő dagálya. Szó véled hálni nem fog. A megmámorosodott zsarátnok. Szomjas egekből szépség remeg. Szövik álmodat a fellegek. + 3 + 0 |