Automatikus vers Nyomtatás

Az asztrológiához nem értek. Nem is hiszek benne. Én semmiben sem hiszek. Istenben sem. Az ezotériában legkevésbé. A tenyérjóslástól a madárbél-jóslásig. Az orvosok diagnózisában sem hiszek. Az alternatív gyógyászatban végleg. Kíméljetek ilyen ezoterikus hülyeségekkel. Hiszek a kitartó munkában. A tudásvágyban. A nyitottságban. A kíváncsiságban. A kitalációkban nem. A kibabrációkban sem. A kolonccipelésben sem. Én se legyek kolonc. Inkább a hajam legyen lobonc. A legnagyobb marha a bonc. Jó szándékú. De a szándék mit ér? Mit teszel most? Ez számít. Hogy honnan jöttél, az nem. Nem számít a jellemem. Csak a CSELEKEDETEM. Hiába jó az egyik, ha rossz az eredménye. Nem a szándék számít, hanem a tett. A tett halál. A tetszhalál. A kekec halál. A csak azért is. Ne mondjad, hogy miért is? Mi tudjuk, a kollektív tudattalan tudja. Hogy mi a banális? A kanális. A kanál is. A kés is. A szép is. Ha nem szép, akkor miért mondják? Csak ez a módi? Modern vagyok. Nagyot akarok. Vajúdnak a hegyek. És egeret szülnek. A kihűltnek. A halálmadárnak. A talány talárnak. A szalámigyárnak. Pick. Pickel rám. Treff. Treffel rám. Kőr. Köröl rám. Köröz fölöttem. A halálmadár. Hess, madár. Mit repkedsz, mint szilánk a csiszolásnál. A köszörülésnél. A körkörös életnél. Ahol mindig visszatérsz a kiindulóponthoz. A konchoz. A fazékhoz. A leveses fazékhoz. Hogy többet vegyél belőle. Te dőre. Pőre. Csőre. Bőre. Temetőőre. A Teremtőre. Most már elég. Elég a szó. Elég a szándék. Elég a világ is. Apokalipszis. Lovagolni jó. Az Apokalipszis lován. Nem az tapos el téged. Te taposol el másokat. Kigyullad a tákolat. A zápulat. A tágulat. A rámulat. A mulatt. A mesztic. Nemezis. Genezis. A Tóték is. Dobozolnak. Légy őrnagy. Majd téged is bedobozolnak. Már vijjog a halálmadár. Az őrnagyért kár. De hadd menjen a pokolra. Várja annak minden bugyra. Infernó. Timfernó. Timsó a vérre. Ne borotválkozz végre. Az Isten is szakállas. Te is növessz szakállat. De ne legyél szak állat. Szakbarbár más szóval. Legyen empátiád. Szimpátiád. Tompátiád. Legyen az agyad tompa. Így lehet csak elviselni mások nyomorát. Az éhséget. A gyomorkorgást. A nyomorbomlást. Kommunizmust végre! Mindenki képességei szerint, és mindenki szükségletei szerint. Te ne szükségelj többet. Itt neked nagyobba képességed. Képet csévél. Kommunizmust csepül. Marad, mi volta puszta lég. A légkalapács való neked. Az agyadat kell vele megműtened. Most akkor mindennek vége? Borulj anyád tenyerébe. Hajtsd oda a fejed. Szopjál, mint csecsemő, tejet. És kopjál le. És botoljál fel. És tűnj el az alvégre. És búslakodj végre. Mert van min. Te is egy csődtömeg vagy. A bölcsőd tömeg. Nem akar ringani. Biztos kőbölcső. Hát ebben ringattak. Szorongattak. Ne menj el. Pedig mindenkinek el kell menni egyszer.


+ 3
+ 0