blockish
blockish
Címlap Vers Lelkes Miklós A kecskerágó...
A kecskerágó... PDF Nyomtatás E-mail

A kecskerágó termése kis bohócként
nevet, mutat nyelvöltő rózsaszínt.
Nap világít a csend-üvegharangban,
s kis kuckókból a bent még kitekint.

Kökényszemek kékjére még ezüstöt
nem tett dísznek a dér, de már idő
készül valahol, örvénylő szelekkel,
nyugalmat végkép elfelejtető.

Sok-sok levél már belenyugvón barna,
másokat meg sárga színpillanat
fogott el, lenget, majd indít a földre,
de itt-ott zöld nyáremlék is maradt.

A télig érek el, - s talán tovább is?
Ó, jaj, tudom: a varázsló halott,
s az esték égboltjai oly szegények,
csillagokkal is csillagtalanok!

Most még, nappal, az őszi látszatokkal
a táj megtelik, fényre hull a hang, -
és elhallgat. Békét csillog az ősi,
nagy, megtévesztő csend-üvegharang.

(2013)


+ 4
+ 0