titkainkon átüt a szív vörösre fest a pillanat egy kéz belőled itt maradt érintése csontomra ír
erős a légmozgás belül génen az én-huzat jár át nyelv rázza szó-fóliáját s a mondat kettőnkre leül
öt forinttal esett a csönd teletankolom lelkedet hogy itt is legyen szeretet ne kelljen szedni odafönt
ahol te vagy minden szépül rajtam repedést nem látok tataroz a ragyogásod szalad ingerem jaj nélkül
a tény torkáig ér a jó vers helyett csókot betűzünk lelkünkbe lobbant be tüzünk s a hő örökre maradó
+ 4 + 2 |