bennem a szép mindig rád vall ruhád alól nagy fény dereng létezésed sugarával világítod a végtelent
hiába ülök egyedül szívem a hő körbejárja megy a vérem hajt veszettül te vagy a szerelmi sztráda
sok gát köztünk ma már nincsen elmosták a gyöngéd estek érinted bőröm gerincem s hiszem ez csupán a kezdet
közted köztem forró minden száll pár szavam sisteregve bíbelődve férfi szinten varázst hintek kis kezedbe
génjeink hogy nőjön a gőz a tűzre pár csókot szórnak öleléseimben te fősz kéjpárlata vagy a kornak
+ 5 + 1 |