blockish
blockish
Címlap Vers Németh Dezső Haverom a Fehérlófia
Haverom a Fehérlófia PDF Nyomtatás E-mail

Hazajött hozzám önmagam
mire a kikelet kikelt elfáradtam velem
s mivel kéznél voltam akkor a hónom alá nyúltam
s mentünk én meg magam a nem tudni sehovába

Nahát! – mondom nekem
– ilyent még nem pipáltam
hát előttem állt a Fehérlófia – elrebegi
hogy a királylányt indult megmenteni
– no! veled megyek akármi legyek

Fogtam magam így nehezen indultam el
de eleresztettem a kezem aztán egy erdőhöz értünk
ahol a Bankár tövestől tépett ki kamatlábakat
– de katt és a pénzzsák kézre akadt

A Fehérlófia térdig a földbe vágta
– gondoltam: jó fej a ló fej –
a Bankár lógó orral jött velünk
utána a Kőfej kereskedőt térdig vágta a földbe
– ő a népnek eladta a Holdat

Ez után a Pénzgyúró következett
ő egy plázával szövetkezett
– mondta: „Fehérlófia, szia”
– aztán elhúzott volna, de Fehérlófia
bevágta nyakig a  földbe
és a lóvé mind előkerült

Nekem tetszettek az ilyen tettek
de kását nem én de ők sem ettek
mert a Hétszünyű Kapanyányimonyók
– a nagyszakállú globalista – azt mondta
hogy kása: there is no

S mi maradt nekünk? csak a hülye fejünk
– ekkor a Fehérlófia lenyomta a földre
az vihogva hagyta magát – nem ment ölre –
csak mutatta a hasát melyen ott volt a kása
– hamiskása

No –gondoltam – ebből én nem kérek
s  látom már hogy az alkony lekonyul
– mondtam én is: Fehérlófia szia
haver vagy de a világ nagy: váltsd meg egyedül!


+ 1
+ 3