blockish
blockish
Háború PDF Nyomtatás E-mail

Én kilépek e háborúból Uram.
Nem is tudom, hogyan kerültem bele -
Azt hittem: kezeid lökdösnek
e szakadt gátakon
zúduló időben,
és az embernek egyszer
majd meglesz a korban a helye.
Tudom, te jobb vagy
mint a szándék,
melytől állandó hadüzenet,
támadás, menekülés az élet,
csonkolt vággyal
vesztett álmokkal,
át(v)érző szívvel,
ha nem lennél:
hogy is szeretnélek?
Felnézek e reménytelenségben -
Angyal nélkül repülnek a szárnyak!

Lehunyom szememet,
imaként mormolom:
kilépek e háborúból Uram,
de nem megyek utánad.


+ 0
+ 0