Templom küszöbén Nyomtatás

Nem tudom hol vagy -
A feledés förtelmes útján
meddig jutottál,
miféle emlékek
csapdáit kerülgeted,
érzéseid túlfelén
milyen veszélyek várnak?
Fuldoklás tengermorajban,
vagy ordasvicsorgás riaszt,
visszhangmadarak jajgató
kerengése kúszik füledbe,
hogy lüktessen benned,
mint örök tiltakozás?
Hány virrasztás gyűrűje
épül szíved köré,
mily suttogások lombosodnak
óriás fákká izzadásától
keserves lázaidnak,
hány ökölcsapásod
kalapál égig,
átkozva szerelmek
álom-istenét? -
Hiába jutsz el
a távoli fényhez,
áthatolhatatlan,
mert folyton elillan
lelked elől...
Én csak állok itt,
hófödte szívem
csendesen dobog,
vergődve valami
álmos süppedésben.
Várom megkönnyebbült lélegzeted,
sóhajtásaid tündérharangját,
hogy konduljon:
túl vagy a nehezén...
Legyőztél engem.


+ 1
+ 0