én tisztelem annyira a szerelmet madárdal előtt nyitok ablakot párom előtt is előbb nyitok lelket vágy nem erőszak kényszer durva drog
én tisztelem annyira páromat szóval kérlelem rakok puha fészket fehér ágyon színes virágokat tavasszal sziromba pattannak rügyek
nevén a szerelemet nevezem trillák sóhajok illatok rebegik a titkát
szerelmemnek van karja a haján bekövetkezik a reggel fény szalad simogat és dal hagyja el ajkát érzi súlyát ha ébrednek a szavak
+ 2 + 0 |