blockish
blockish
Címlap Vers Szilágyi Ferenc Hubart Halkuló szerenád
Halkuló szerenád PDF Nyomtatás E-mail

Látod a sast ott fenn a magasban? - sorsa az égbolt.
Nékem a sorsom a Föld, szárnyam a képzeletem.
Kergetem álmom, s vágyom az egykori szépre; de rég volt!
Ébred a hajdani cél, s fáj, mire észreveszem.

Szikra ha pattan, dobban a szívem, perzsel a vérem,
ritmusok árama fűt, úgy fut a testemen át;
s szól az időnek bölcs szava, feltart már a szemérem,
fékezi vágyam egy őr, s halkul a szép szerenád.


+ 6
+ 0