blockish
blockish
Testamentum PDF Nyomtatás E-mail

Gyermekként sokszor be-behunytam
bomba-robbanástól rémült szememet,
mert hittem, hogy úgy baj nem érhet:
pedig az a gyermek tévedett.

Azóta hányszor felriadtam:
- kísértettek megcsonkult testek,
s köztük sikoltva menekültem, -
rémes álomból. Egész testem
borzongott, úszott kínverejtékben.

Két várost már megemésztett
az ember önpusztító szülöttje,
Demoklés kardjaként fenyeget,
s áldozatokra vágy a halál,
pusztító, gombafejű szörnye.
Nem akarom hogy betonba égve
maradjon a testem árnyékképe!
Ne süvöltő légnyomás terítse
szét sugárfertőzött világűrbe
hamvaim; unokáim sírba téve
temessék el az anyaföld méhébe!
1987


+ 1
+ 1