Esténként habos időmororzsákat szórok eléd,
s te szelídebb lettél,
akár a mennyboltot hasító galambok.
Add nekem lélegzetnyi élted egynegyedét,
hogy a nehéz sugarakban kibomló
fekete hajam betakarja
a halál felém nyújtott, fehér csontvázkezét.

+ 6

+ 0