A LANT c. Irodalmi Folyóirat első száma 1990. május 20-án jelent meg, és úgy terveztük, hogy évente hat számot adunk ki. Terjesztési nehézségek miatt az év végére teljes ráfizetéssel végződött a vállalkozás. Az Irodalmi Folyóirat tízezres példányszámát lényegesen csökkenteni kellett, és a megjelenést is évi négy számra korlátoztuk. 2004. május 20-án volt a Lant című irodalmi folyóirat tizennegyedik születésnapja. Apró kihagyásokkal, de mindig megjelent a lap. 2001-ig 40 számot adtunk ki.
2004-ben Kis Lant Irodalmi Folyóirat címen újra indult a lap, A5 kivitelben és színes oldalakkal. Az eltelt időszakban kialakult a lap arculata és a tehetséges szerzői gárda, akik biztosítani tudják az irodalmi folyóirat színvonalát. Ez nem jelenti azt, hogy új szerzőket nem fogadunk be. Minden közölhető szerzőt, de főleg fiatal tehetségeket szívesen látunk a Kis Lant Irodalmi Folyóirat szerzői között.

A Kis Lant nyitott minden irodalmi irányzatra, és szűk keretei között teret biztosít a rövid prózai műveknek is. Ezeken az oldalakon, a 41. számtól kezdve, folyamatosan jelennek meg a LANT számai, de bemutatjuk szerzőinket és megjelent könyveiket is. Külön csokorba gyűjtve érdekes verseket és írásokat is közlünk. Postacímünkre küldött bármilyen észrevételt vagy alkotást szívesen fogadunk. Irodalmat kedvelő minden olvasó találhat ezeken az oldalakon neki tetsző verset vagy prózát. Az igazi Kis LANT-ot azonban nem pótolják az itt közzé tett oldalak. Ezért azt javasoljuk, hogy a szellemi barangolást úgy tegyük teljessé, hogy rendeljük meg a lapot. Így bármikor olvasni tudjuk, akár utazás közben is, hiszen kis méretének köszönhetően zsebben is elfér.

"SÉRELMEK A PSZICHIÁTRIÁN - INGYENES JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT
Ha Ön vagy szerette segítségre számított a pszichiátrián, de ehelyett borzasztó tapasztalatai voltak (pl. bántalmazás, egészségkárosodás, gyógyszerfüggőség), hívja ingyenes jogsegélyszolgálatunkat!
Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány
Cím: 1461 Budapest, Pf.: 182.
Telefon: 06-1- 342-6355, 06-70-330-5384
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Weboldal: www.emberijogok.hu
Minden információt bizalmasan kezelünk!"

"PSZICHIÁTRIAI SZEREK VISELKEDÉSI PROBLÉMÁKRA?
Ha gyermeke "tanulási problémára" vagy "viselkedési rendellenesség" miatt pszichiátriai szereket szed, és úgy érzi, hogy a gyermek állapota semmit sem változott vagy rosszabbodott emiatt, keresse az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítványt. Az alapítványtól ingyenes tájékoztató kiadvány is kérhető a hiperaktivitás témájában.
Cím: 1461 Budapest, Pf.: 182.
Telefon: 06 (1) 342-6355, 06-70-330-5384
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Weboldal: www.emberijogok.hu
Minden információt bizalmasan kezelünk!"

Arany Jánosra emlékezünk születésének 200. évfordulóján!

Nagy magyar, igazán arany szavú, tollú író, aki rozsdás wassal tényleg nem helyettesíthető (de helyettesítik!). A Toldi-trilógia c. műve népi hőst teremtett, melyből az igazságnak csak részben sikerült kilógnia. Az 1848-49-es szabadságharcban Arany arany szívvel, és jámbor mérséklettel vett részt, a szabadságharc bukása után megírta véleményét az egészről A nagyidai cigányok c. költeményében, melynek szereplői csak látszólag cigányok, és igaza van benne, de ezt az igazat olvasói még Nagyidán sem díjazták (ahogy az igazsággal rendszerint majdnem mindig teszik!), ezért, nehogy megártson a dolog írói karrierjének, alázatosan bocsánatot kér olvasóitól. Amit a vándorcigányok Szűcs urammal csinálnak nála bajusz-ügyben (A bajusz), az csupán apró csíny ugyan a mai cigány és nem cigány parlamenti képviselők mutyizásaihoz képest, de azért nem mentes némi olyan általánosítástól, ami általánosan érvényes. Bár 1850-ben azt írta: Letészem a lantot, ez csak a szokott költői fogás volt, nem tette le.Akkoriban a Magyar Tudományos Akadémia a költőket, írókat is hajlandó volt befogadni, így Arany az Akadémia tagja lett. Sokkal később a tudomány embereinek sikerült a művészetek képviselőit kilökniük az Akadémiáról, azt bizonygatva: utóbbiak nem tudósok, ez a kis érdekharc, szokásos életkép, azonban Arany Jánost már nem érte el.

Arany Jánosra emlékezünk születésének 200. évfordulóján!

Az óra lüktet lassu percegéssel,
Kimérve a megmérhetlen időt;
Ébren a honfigond virasztva mécsel,
Homlokra összébb gyűjti a redőt.
Vajúdni meddig tart még e világnak?
Sors! óraműved oly irtóztató:
Hallom kerekid, amint egybevágnak:
De nincs azokhoz számlap, mutató.

Jön, jön... egy istenkéz sem tartja vissza...
Mint mélybe indult sziklagörgeteg:
Élet? halál? átok, vagy áldás lesz? - Ah,
Ki mondja meg! ki élő mondja meg!
Vár tétován a nép, remegve bölcse,
Vakon előtte kétség és homály.
Idő! szakadna bár méhed gyümölcse...
Ne még, ne még - az istenért! - megállj.

Oh mert tovább e kétség tűrhetetlen,
A kockarázás kínját érzenünk;
De nyújtanók a percet, míg vetetlen
A szörnyü csont, ha rajta mindenünk.
Egy lépés a gomolygó végtelenbe,
Holott örvényzik a lét, a halál:
És mi fogódzunk a hitvány jelenbe:
Tarts még egy kissé, gyönge szalmaszál!

Még egy kevéssé... De mely kishitűség!
El, el! ne lássam e dúlt arcokat!
Ész, egybeforrt vágy, tiszta honfihűség,
Bátorságot nekünk mindez nem ad?
Megvert reménnyel induljunk csatába?
Hitben feladjuk már a diadalt?...
Nem, nem! Szivünk egy vértanú imába'
Megedzve, kezdjük a győzelmi dalt!

Az nem lehet, hogy milliók fohásza
Örökké visszamálljon rólad, ég!
És annyi vér - a szabadság kovásza -
Posvány maradjon, hol elönteték.
Támadni kell, mindig nagyobb körökben,
Életnek ott, hol a mártir-tetem
Magát kiforrja csendes földi rögben:
Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem.

Nem mindig ember, aki sorsot intéz;
Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb;
S midőn lefáradt az erőtelen kéz,
A végzet tengelye harsog tovább;
Csüggedve olykor hagyja lomha gépűl
Magát sodorni az ember fia:
De majd, ha eszmél s öntudatra épűl,
Feltűnik egy magasb hármónia.

És vissza nem foly az időnek árja,
Előre duzzad, feltarthatlanúl;
Csak szélein marad veszteg hinárja,
S partján a holt-viz hátra kanyarúl.
Bízvást!... mi benn vagyunk a fősodorban:
Veszhet közőlünk még talán nem egy:
De szállva, ím, elsők között a sorban,
Vásznunk dagad, hajónk előre megy!

(1861 ápr.)

Megjelent Németh Dezső Tótiról írt könyve nyomtatásban is, amely a szerző szülőfalujáról történeteket mesél érdekes formában. Az adattári adatokat úgy fűzi bele gyermekkori élményeibe, hogy a Fehérlófia című magyar népmesét is felhasználja írásaiban. Tényadatok mellett lírai tájleírásaiban Káptalantótit és környékét mutatja meg gyönyörű természetes valóságában. A könyv elején tárgyalja a tanúhegyek keletkezését és az ezzel kapcsolatos érdekességeket. A helyi népi hagyományokat és szokásokat szemléletes módon mutatja be. Ilyen a májusfaállítás és a szüreti felvonulás. Történelmi adatokra támaszkodva ír a környékhez köthető Bulcsú (Vérbulcsú) szerepéről, Gyulaffy László várkapitány búcsúzásáról, amikor is tóti jobbágyaitól is elbúcsúzik elbujdosása előtt. Utal az egyház megtartó erejére, és Tóti műemlékei között elsőként írja le a katolikus templomot, és a sabari templomromot. A 2000-s évekhez köthető újdonságok közül megemlíti a személyéhez kapcsolódó Enéh szobrot, Kolop József szobrász alkotásait, valamint a Tóti Galériát. Főleg a régmúlt idők adatai szerepelnek a könyvben. Az 1982-s évben felvett adatok mellett a személyes emlékezések közül az 1953-s évekből vannak a szerzőnek élményei, mivel a Káptalantóti iskolában végezte el a hatodik, hetedik és a nyolcadik osztályt. A könyv szerzője nem tér ki az 1989-2015-ös évekre. Talán lesz, akit ösztönöz ez a könyv arra, hogy az újabb időkről írjon egy másik könyvet, amelyben az esetleges tárgyi tévedéseket korrigálni lehet. A Tóti legendárium című könyv szép kivitelben, de nagyon kicsi példányszámban készült, mindössze 60 példányban, ebből hat a kötelespéldány. Sajnos, a kis példányszám és a költségcsökkentés miatt elmaradt a hivatásos lektor és a korrektor munkája, így stilisztikai és grammatikai hibák is akadhatnak a könyvben.

A Tóti legendárium ingyenes kiadvány. A szerző reméli, hogy a tóti emberek szeretettel fogadják és megírják vagy elmondják véleményüket a bennük keltett érzelmekről és a leírt környezetről, adatokról, történetekről.
A könyv keményfedelű, 118 oldal, színes képekkel illusztrálva. A fedőlapon Németh Dezső: Pipafüstben című képének részlete látható egyszínűre alakítva.

„Egyszer egy ember verseket olvasott, és kezdte érezni a lelkét." 

Könyveink megvásárolhatók a MÉLIUSZ ANTIKVÁRIUM-ban www.meliuszantikvarium.hu Németh Erzsébet: Mozaikok, Válogatott versek. Németh Dezső: Madáristen világfán énekel, Költő a keresztúton, Minden arcunkban, Táltosének, Kacagófa.

A háromszázegy négysorosból kirakott életképmozaikot színes gondolatkövek, szóképkövek, érzelemkövek díszítik, és még a csuda tudja, hogy miféle drágakövek tárháza Németh Erzsébet négysoros költészete. A mai világunk rohanó emberének íródtak ezek a miniatűrök. A népdalok egyszerű bája a modern képszerűség hangulatába ágyazva, néha szürrealisztikus élmény-tónusokkal bűvölik el a csodát kereső embert. Képzeletünkben sokszor szinesztéziával ragyogtatja meg a lélekgócokat.
Gondolatkeretnek a Biblia Prédikátor Könyve 3. részének idézeteit választotta, amely megmutatja verseinek istenes mozaikjait; a hit és hitetlenség kétségei közt őrlődő embert. A halál elkerülhetetlen evidenciája félelmet ötvöz elvonatkoztatott gondolataiba, szinte mítoszi archaizmussá alakulnak át istenes verseiben. Ezek a gondolatok sokszor lázadáshoz vezetnek a megváltoztathatatlan isteni akarattal szemben. Szépséges és intenzív fájdalom mágiájának átélése sugallja az élet boldogtalanságának metafizikai valóságát.
Ezek a kis opálértelmű remekek legmeghatározóbb tartalma az, hogy tényszerűen nincs determinálva tényanyaguk, így elvont értelmük válik formabontó tartalommá. Éterien áramló zenéjük és szabálytalan ritmusuk különösen mesés és mágikus hatást teremtenek. Valamiféle dúltság, lebegő érzékenység, drámai hatás rejlik fukar trópusaiban. Nem annyira a gondolati tömörség, mint inkább az áradó metaforák hatnak költői erővel.
Az érzelmek örök szépségvirága: a szerelem, összekapcsolva a megélt valósággal, egyszer dús kertként, máskor elszáradt virágszárak, elaszúsodott füvek sírásával, zokogásával jelennek meg verssoraiban.
Idő és időtlenség; csend és lárma; a szívek csörömpölése, és a lélekcsend pillanatáradásában zuhanunk a természet messzi világába. A háromszázegy verset nem lehetett tematikusan felbontani, részekre tagolni, mert a költő összefüggő életünk, közös sorsmotivációink egészét tárja elénk. Gyermekkori élményeit, otthonát, szüleit és a falut egyaránt felidézi, és diavetítés szerűen látjuk lepörögni az életét. De ha nem a kronológia, hanem a költészet lénye, a „versember”érdekel bennünket, teljesen mindegy, hogy hol kezdjük olvasni ezt a könyvet, különlegessége kapcsán, akár visszafelé is haladhatunk… Élményünk teljessé válik, mert a 301 darab mozaik szinte mindegyike miniatűr remek.

A könyv A5 méretű, 100 oldalas, keménytáblás szépen illusztrált könyv. A könyv elkészítését a PYTHEAS Könyvkiadó és Nyomda végezte. A kivitelezés és a belső tartalom egyaránt míves munka. Ára: 2900 - Ft. Megrendelhető: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címen. és www.meliuszantikvarium.hu webshopban.

Németh Dezső

1981. December 17.-én születtem Budapesten. A rendszerváltozás környékén költöztem családommal Csepelre, és azóta is itt élek. Verseket, és egyáltalán saját önszántamból írni – mi több olvasni, csak a szakközépiskola első évében kezdtem el. Szerintem azt még a nálamnál tehetségesebb, okosabb és szakavatottabbak sem tudnák pontosan megfogalmazni, hogy milyen különleges, nálamnál feltétlenül magasabb rendű erők vezérelek az első művem megírásakor, hogy miféle varázslat vezetett kézen fogva. De én nem ellenkeztem egy percig sem, és a világ legtermészetesebb módján, megadtam magam és követtem a rendkívüli áramlatot. Ki szerettem volna fejezni a legjobb érzéseimet, és gondolataimat, de az ehhez megfelelő formát még sokáig kerestem. Eleinte véget nem érő, vers-prózákat írtam, Walt Whitman és a többi beat-költők varázslatában.

A Fedél Nélkül állandó „külsős” szerzőjének vallhatom magam, ahogy a Kis Lant folyóirat oszlopos tagjának is. A Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán több „kötetem” fellelhető, letölthető, és olvasható.

Eddig két komoly(abb) elismerést vallhatok a magaménak: 2010-ben a NapSziget Alapítvány az Év lírai alkotása oklevéllel, és díjjal tüntettek ki, illetve idén, a Napút folyóirat tematikus haiku pályázatának a zsűri különdíjjal jutalmazott.

Folyóiratok és antológiák, melyekben volt szerencsém szerepelni: NapSziget, Polisz, Napút, Holmi, Kis Lant, Bárka, Árgus, Kilincs, Magyar Jövő, Helikon, Kláris, Illetve: Szárnypróbálgatók, Nyitott Ablak, Poet évkönyv, Felperzselt havak, Üzenetek, vallomások, strófák: 2009, 2010, 2011, Az én mesém, Az Irodalmi rádió két antológiájában: IrodalMATT a magyarnak, A gondolatok értéke, és nem utolsó sorban: a Holnap Magazin Szél szárnyán, illetve az Évszakok c. kiadványában.

Eddig két kötetem jelent meg:
Gyújtósnak lenni, versek 2007
Valóra bűvölő áhítat, versek 2012

Elmélkedés Móritz Mátyás költészetéről

Móritz Mátyás már nem kezdő költő. Verseibe sokszor beleszövi a kedvenc nagy elődök gondolatait, és tovább erősíti kinyilatkoztatásuk erejét. Mestereit nagyra becsüli, és siratja az egyre hamvadó költészetet, az igaz szavakat, melyek az életünk értelmét hitelesítik. Írja: „annyi a vers, mint sétálóutcákon az ember”, de azt is tudja, hogy „a dicsőség a szóé”. Minőségi költészetet művel. Az elődök nyomában járva írja sokszor hosszúra kimunkált verseit, az ősi magyar versoszlopot építve. Vannak, akik nem az oszlopot építik, hanem az ős versoszlop mellé akarnak másikat építeni, hogy azt fölülmúlják, de ők úgy járnak, mint a Bábeltorony építők: összezavarodik a nyelvük. Mostanság sokan kísérleteznek ezzel… Nem lehet néhány tíz év alatt évszázadok növekményeit túlhaladni, okoskodással fölülírni. A Torz áradat c. versében szólal fel ellenük. Az igazi költészet testes és tömör, mint a jó bor, az egészen átmelegíti az embert. Az illata, az íze, bársonyos színének napsugárzása különleges élményt nyújt. Móritz Mátyás tudja ezt, és a Ki őriz mit című nagy versében sorolja fel a lelkünkbe ívódott fények, árnyékok, keserűségek, és kegyetlenségek foltjait. Szivárvány Csepel felett c. ciklusban édesanyjához ír himnuszokat, de mindegyikben, a méltatlankodóban is, mérhetetlen szeretet sugárzik szavaiból. Isten, haza c. versében a szerelmet is csak a hazával együtt éli át. A család, a haza, az Isten tiszta források költészetében. A Valóra bűvölő áhítat című kis könyv valódi és eredeti verseket bűvöl nagy lírai erővel. ND.

Megfejthetetlen mítoszvilág épül az egyedüliség árvaságán. Aztán a népdalok egyszerűsége csorog és az álommá váló képzelet tünékenykedik elő. Sejtések, szóutalások, képzelés-rögök összerakós játéka, nyelvleleménye. Ihletszoba visszhangtoronyban: a kiáradó költészetrezgések toposzaira modulált sorsmezek. Fabulás fények, fénytelenségek és valótlanságok szóforgásainak cirádái. Így fokozza ő a mindegytelent halott édesanyjához írt versében „Hóra havat nyelek/ úgy senyvedek”, tehát a hóra havat eszik még, mert nincs mása, aztán a Koponyarejteken -/ bujdokol feleletlen/ versben”. Ki ez a végtelenségből kiragadott táltos, csimbókos magában is lázadó elme? „Hét költő hány verse ért hazát:/ harangot, felkelést, népharagot, békét.” Megkérdezi, de mégsem kérdezi meg, csak kijelenti, mert tudja a választ, és így nem teszi ki a kérdőjelet. De miért éppen hét költő? Csupán azért, mert a hetes szám a magyarok egyik bűvös száma, és önfeledten is benne bujdokol… Ki ne hallott volna a „hét magyarról”? Ma már több nálunk a magyar állampolgárságú, csingilingikkel mellükön ragyogtatott költő (író), mint a magyar költő.

De ez politika, és a költészet nem politika, hiába erőltetik rá. A Magyar úton döngölt ciklusban írja: „megnyílt az ég,/ angyal-létrákon mászkáltak/ az ördögök, … Azóta tévesztve gravitálnak/ az összesereglett patkányok.” De a ciklus címadó versét így kezdi: „Édes hazám, édes, szentem,/ virágzó kis nagyhatalmam,/ kicsit kelet, kicsit nyugat,/ de mindenképp egyetlenegy.” Ebben a versben a hazáért őszintén aggódó költő önmaga sorsába vetíti bele a haza gondjait.
Kicsiny írásom nem tematikus, össze-vissza olvasgatom A szeretet fájdalma című verses könyvet, és jól teszem, mert a tematikusan összeeszkábált recenzió az elménkre lélektelenségig ülepedhet. Nem csak elolvasni kell ezt a kis verseskönyvet, hanem olvasgatni kell, és a bennünket ért hatásokról érdemes csak írni. „Hol az egyetlen élhető vers -/ keresztjére, hogy ráfeszítsem magam!” Kérdezve kiáltja a semmiség felé, és eljut a négysoros nagy verséhez, amelyben megidézi a haláltábort:

BIRKENAU
álmomban szén-cinkék
csontjaival fűtök
Lélek-hideg éjjel
nagy szem telihold rí

Aztán a szerelemből élhetetlenült világában mítoszi sugallatokkal, inaszakadt szívvel csodává öleli kedveseit. A csókok szomjáról c. versében így ír: „Eltékozoltam rengeteg szerelmet,/ segítsd meg sorsom illatos imáddal… És a Lángoló házban „Érintlek virágmezőnek;/ bokádig hajadig szépen. Melled is micsoda ékszer! -/ hódolok lelkedért hétszer.” Vasi Ferenc Zoltán szépségköltészete a befogadó lelkét tavasz-illatos mezővé varázsolja, de életszenvedését és minden élhetőségét magára veszi, hogy a fájdalom és a szeretet egymásra találjon valahol.

Menthetetlen ember. Testére kötözött költődinamit, amit cipel egy elátkozott sorsvilágban.

A könyv 12x 18 cm méretű, puhafedelű, ragasztott kötéssel készült, 84 oldal.
Megjelent a KAPU Könyvek sorozatában.
Megrendelhető: Tata, Kapu Kiadó
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. (Tel: 303 0710)

Németh Dezső

Megjelent Németh Erzsébet interjú kötete. A könyvben harminchárom kortárs szerző* szerepel. Honnan jöttek, hogyan lettek íróvá, költővé? Mi késztette őket a megszólalásra? Hogyan alakult sorsuk? Mi a véleményük emberről, tájról, hazáról, hitről, barátságról, s életük közös kapcsolódási pontjáról, Erzsébetvárosról. A könyv hangulata, élménygazdagsága - didaktikus felépítése ellenére - szinte letehetetlen olvasmány!

A könyv bemutatója 2014. február 18-án 14 órakor lesz az Erzsébetvárosi Közösségi Házban. Budapest VII. ker. Wesselényi u. 17. T: 06 1 413 3550. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség!

*Balázs Attila, Barcs János, Bartis Attila, Bokor Levente, Czére Béla, Demse Márton, Domonkos László, Fábri Péter, Ferenczi László, Fülöp Gábor, Gereben Ágnes, Hanácsek Erzsébet, Jókai Anna, Kántás Balázs, Kicsi Sándor András, Kiss Judit Ágnes, Kristóf Attila, Lengyel János, Madár János, Nemes László, Nógrádi Gábor, Novák Éva, Rónaszegi Miklós, Szakolczay Lajos, Szakonyi Károly, Szántó F. István, Széles Klára, Szepes Erika, Szöllősi Zoltán, Trenka Csaba Gábor, Turbók Attila, Viczián Sándor, Vihar Judit, Zsonda Márk.

A kötetet az ALTERRA Svájci-magyar Kiadó jelentette meg, a VII. kerületi önkormányzat támogatásával. (A5 méret, 508 oldal, ára: 3800-Ft. Megrendelhető: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailon, vagy a szerkesztőség címén.