Tudjátok eljött a feltámadás: József Attilával járkálok a sétálóutcában csillogó logó hirdeti hogy SALE van s mennyit nyerünk: ha pénzünk van lópikulát kapunk ajándékba még ma
Mondja Attila: – Micsoda világ! A sandaság opálos tőkéje rág! – Üveggolyhók meg beveszik amit a duma Duna fecseg a Házba' lázba hozza és megmotozza polgára kabátja üres zsebeit
Bár már nincsen hája csak csontja – mutatja zörgő vázát aki bejárja a Plázát dilizve bepalizva kocsijával ülve lehűlve nézi a kirakat mögött hamisított üveg cukrait
Üsd a tökét ne rinyálj! habár elveszett a nyáj kukoricázik Jancsi Petőfivel aki megírja hogy nagyon fáj Attila mert elveszett a nyáj s a gazda egy fazda ki elkergeti
Így van ez: a tőke már lejárt lemez most globál himbál világnagy agyból kipattanó himbát még Eötvös sem himbált ekkora ingát – talán hiszti az egész és a penész elemészt?
Lóbálj kelevézt! Arany nem így mondta ezt mint lejárt lemezt hajtogatom Jancsi birkáit a karámba amikor a gazdával jön egy Mazda hozza a gonosz mostohát
Hát a világ nem látott ilyen figurát Az ember mit lát? Attila előveszi a tőkét és elhajítja a mostoha felé az meg (baz meg) nem rinyál tovább bekampecol és elterül
Így hevül föl az ember fia de a gazdadalia vasvillásan rohan Jancsi felé de Petőfi elibe áll gyorsan átírja a lényeget és a gazda farkával billeget mint a tarka szarka
Van ilyen! „én egész népemet fogom” – írta Attila valamikor most tiltakozik de elviszik a kommandósok a jogállamiság nevében azzal az indokkal hogy fogva tartotta népét…
„Bár ne támadtam volna föl!” – mondja Attila s a sétáló utca beleremegett Ady meg megy a Rue Cujas utca Váci utcai sarkánál Radnótival ahol már nagyon lejt a járda…
+ 2 + 4 |