verses mese

Felhőpárnám, ha megrázom,
Tollpihék helyett a fákon,
Csillogó víz-cseppek ülnek,
Ágain elszenderülnek.

Felhőpárnám jól megrázom,
A cseppeket nőni látom.
Akkorák már, mint egy bálna,
Földnek csitul szomjúsága.

Felhőpárnám rázom, rázom,
A cseppeket már alig látom.
Földre érve összenőnek,
Lassan, kis tócsákba gyűlnek.

Felhőpárnám, ha még rázom,
Félek én is bőrig ázom.
Napsugár, ha mosolyogna,
A tócsa sem szaporodna.

Felhőpárnám már nem rázom.
Nap süt szerte a világon.
Vízcseppből így lesz a pára,
S visszatelik így a párna.

+ 1

+ 0