Nagyanyám, anyám, apám szépen odalettek, beálltak a sorba, a halálmenetben emelgetik lábuk, közben testük földben porlad - meghülyült a vers. A sírás évtizede volt, 2000-2010, mit egy gyerek végigélhet, s elszenderül, mert halálos lélek. Ahogy olvasom a Mecséri-per apám tákolta iratait, rázkódik a vállam, fetrengek túlfeszített hisztériában. Egyedül. Sorstalan sorssal verten. Ez van! Nemhogy sok semmi, igenis minden. A kard keresztje s a hit erejetlensége. Könnyes könyvek, sárguló levelek.
+ 2 + 0 |