blockish
blockish
Címlap Rudnai Gábor
Rudnai Gábor PDF Nyomtatás E-mail

Rudnai Gábor

1946. május 25-én született Budapesten.
Magyar–orosz–német szakos középiskolai tanár, idegenvezető. amatőrszínházi rendező. 1980–82-ig a prágai Károly Egyetem magyar lektora. 1985-ben újabb magyar irodalomból doktorál az ELTE bölcsészkarán, disszertációjának címe: Csontváry a költészetben. 1991-tõl a PEN Club tagja. Utolsó középiskolai tanári állása 2002-ben megszűnt, több hónapos munkanélküliség után 2003-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban teremőrként helyezkedett el. Utóbbiról bővebben: Népszabadság, 2003. július 12.; Érdek és Érték (KKDSZ), 2003.december; Magyar Hírlap, 2004. január 2.

Hétéves korától ír verseket. A János vitéz hatására írta első versét egy juhászról meg a kutyájáról. Első szerzői estje érettségi előtt az István Gimnáziumban volt. Negyven év múlva nemzeti múzeumi (régészeti és kőtári) versciklusát egykori latintanárnője, dr. Dályai Margit emlékének ajánlja. Nyomtatásban 1965-tõl jelennek meg versei, tanulmányai, szerkesztett műsorai, A 6O-as évek közepén indult nemzedék A nagy generáció c. filmről kapta a nevét. „Aranycsapat? Nagy Generáció? Vastartalék vagy Rozsdatemető?” – kérdezi "Hímondó c. versében. A 60-as években válik népszerűvé „Verd a dobot!” c. költeménye, melyre még kórusmű is készült. Tarján Tamás visszaemlékezése: E sorok írója is már vagy harminc éve hallja – egyetemi színpadok, dobogóiról, pinceszínházak felolvasó-estjeinek nem szűnő visszhangjából – a Verd a dobot dübögő sorait, ismétléseit: „amíg csak bőr van a tenyereden /amíg csak bőr van a dobon /verd fel a süket éjszakát /verd a dobot...” /Holdudvar félcédulái. Könyvhét, 2002/. A közkeletű, inkább a beat-zenére vonatkozó elnevezés mellett R.G. egyéni, irodalmi megjelölést is alkalmaz korosztályára: „6. nemzedék”. Ez egy epigrammája címe: „Nektek: 1909. szeptember 10. /Nekünk:2001.szeptember 11. /S.O.S. Válasz fizetve. /VAKBELET... SÜRGŐ-SEN...KIVETETNI!” Karinthy vetette ki a vakbelét, hogy ne kelljen bevonulnia katonának. A 6. nemzedék itt a Nyugat 6. nemzedékét jelenti, ami természetesen nem létezik. A Nyugatnak a 60-as években lehetett volna 6. nemzedéke, de ez a meghatározás itt a Nyugat hagyományainak következetes vállalását fejezi ki. Az 1909-es dátum Esti Kornélra és a három jó barátra utal, párhuzamba állítva velük saját baráti körét a Zabhegyezők Asztaltársaságát.

A Nyugat harmadik nemzedékének tagja, Jékely Zoltán a Confessio versrovatvezetője húsz versét közölte. A LANT törzsgárdájához tartozik. Első verseskötete: Kriszta könyve,1995-ben adták ki, a 18 szerelmes verset Boda Géza művészi fotói illusztrálják, A Kisoldali tértől a Batthyány térig c. kötete – válogatott versek – 2001-ben jelent meg, Kriszta könyvére dalciklust komponált Muzsay András és Rózsa Pál. N.D.

Meghalt Rudnai Gábor poeta doctus,
a LANT és a Kis LANT egyik legnagyobb költője!

Rudnai Gábor költő nemcsak az általam szerkesztett (LANT) kis Lant Irodalmi Folyóiratnak volt kezdettől fogva hűséges munkatársa (1990-től), de egyben barátom is volt. Betegsége idején többször vittem a kocsimmal kezelésre, vizsgálatokra. Amikor felfedezték rákos betegségét sokáig beszélgettünk telefonon. Később örömmel számolt be arról, hogy az egyetemi klinikákon történő őssejt beültetéssel talán sikerül a gyógyulása. A belgyógyászaton helyezték el, és odamentem, vittem Gábornak gyümölcslevet, téliszalámit, érdeklődtem, hogy hol van, de még a főnővér sem tudta, hogy hova lett. Erőszakosan követeltem, hogy:

– Mondja meg hol találom? Hiszen a portán be van írva a neve! A nővér ideges lett és megkérdezte erélyes hangon:
– Maga kicsodája a Rudnai Gábornak?
– Miért, ha megmondom, tudja, hogy hol van? Majdnem kidobott az irodából. Amikor ezt a Gábornak elmeséltem, jót derült rajta.

Egyébként is életszemléletére nagyon jellemző volt a szatirikus felfogás. Verseit, ha figyelmesen olvassuk, észre kell vennünk azt a ritka humort, ami a Gábor költészetében természetes valójában benne van. Nagy költő volt Ő, de nem kellett senkinek, mert szerény, igazságszerető ember is volt, nem dörgölődzött a babérokat osztókhoz. Tudomásom szerint, még egy kicsi díjat sem kapott. Mindössze három kötete jelent meg életében, de ez a három nagyon sokat ér.

Amikor az újpesti kórházba vittem CT-re, a vizsgálat után megkért, hogy vigyem el egy borbélyhoz, hogy levágják a haját egészen rövidre, mert a kemoterápia miatt, ha úgyis kihullik, nem lesz olyan feltűnő. Amikor kijöttünk a fodrásztól, szegény Gábor a tüske hajával szánalmasan nézett ki. Humorizálni akartam és ezt mondtam neki:

– Na, már a te hajadat sem lengeti a szél. Nagyon megbántam ezt a mondatot, mert láttam arcán a szomorúságot. Aztán bementünk egy kínai étterembe ebédelni, ahol szerénysége miatt nem tolakodott a pulthoz, és itt a kínai kiszolgáló nő hangosan megjegyezte társának:
– Nézd már ez nagy mamlasz, mi vár ez ott? Én felálltam, hogy a kínai nőt rendreutasítsam, de Gábor megfogta a karomat és így szólt:
– Hagyd csak, nem magyarok. A sárga irigység beszél belőlük.

Utoljára, amikor személyesen láttam, az újpesti kórházban a lábával operálták. Kétségbeesetten hívott fel engem, hogy szerezzek neki egy szobai WC-t, mert nem tud kimenni, és a kacsába meg nem megy neki. Nem tudtam hirtelen, mit csináljak, de eszembe jutott a gyógyászati segédeszköz bolt, és szerencsére volt egy szobai WC. Csepelről Kispestre a legnagyobb forgalomban vittem el neki, talán egy második emeleti kórteremben feküdt, oda cipeltem föl az igazán elegáns és jó drága eszközt. Nagyon örült, amikor meglátott. Személyesen ekkor találkoztam vele utoljára. Amikor eljöttem, megsimogattam a fejét, és azt mondtam neki:

– Ha nagy bajban vagy, hívj nyugodtan!

Ez 2008 nyarán volt. Telefonon még ezután is beszéltünk. Legtöbbször a betegsége volt a téma. Aztán elnémult, nem küldte tovább precízen, fekete tollal, az ékezeteket is pontosan jelölt verseit vagy más írásait.

A Lant közel hetven számában publikáló Rudnai Gábor a legújabb magyar irodalom nagy lírikusa volt, most halála után remélem, nagyobb figyelmet kap, mint életében.

A Kis Lant oldalon 2005-ben így írtam Rudnai Gáborról:

Rudnai Gábor bölcsészdoktor, költő, munkanélküli, kőtári teremőr, aki az értelmiség értelmes feltámadását reméli. Intellektuális költészetével szellemi örökösként a Nyugat 6. nemzedékének tagja, amely természetesen nem létezik, mert a Nyugatnak csak három nemzedéke volt. Mindegy, akkor is, Rudnai költészete a nyugatosok nagy hagyatéka. A rendszer ugyan képzettségéhez nem méltó posztra rendelte, de költői szellemét nem tudták megtörni. Kőtári verseiben, mint poeta doctus mutatja be mesteri tudását.

Németh Dezső