blockish
blockish
Karácsony PDF Nyomtatás E-mail

Csizmába bújt egy pákosztos egérke,
de jóllakott cicánk közönnyel nézte.
Tányér csörrent, majd hallgatott fehéren
fehér asztalon, fehér terítéken.

Mászkált a szél a nagy és öreg házon,
de bent mosolygott kalácsos karácsony.
Fenyőfán csengőn hóezüstje csengett,
de mégis csend volt, mely szívet melenget.

Karácsony-álom, ég-illatú álom!
A sok-sok évet mind egyszerre látom:
örömöt, gondot üveggömb-tükörben,
tegnapi hitet végül összetörten.

Gyertyás könnycseppek lecsordulnak, égnek.
Az én szívembe most is belenézhet
angyal vagy ördög, kíváncsiság foglya,
de ne számítson különös titokra.

Mikor szívemben karácsonyfa-álom:
ott áll a Fenyő Csillagot varázslón,
piros és bátor Csillagot, - a fénye
igaz Karácsony egyetlen reménye.


+ 2
+ 0